| Szaklap 2015 | Időjárás, startajánló | Maraton Klubok | Tagszövetségek

Hírek

A Szövetség jogásza válaszol

Az elmúlt időszakban több, lényegében hasonló problémakört körüljáró kérdés, beadvány, problémafelvetés érkezett a Sportszövetség szabályzatait, szervezeti életünket illetően. Az alábbiakban néhányat megemlítve felsorolunk úgy, hogy a Szövetség jogásza által megfogalmazott véleményt feltüntetjük mellette.

Felvetés:

„Az alapszabály 1.szakasz 7.pontja szerint hivatalos versenyt csak tagszövetségek rendezhetnek. Ez diszkriminatív és jogsértő megkülönböztetés azon egyesületekkel szemben, akik közvetlen a Szövetség tagjai. A tagszövetségek sem különb egyesületek, mint a Sportszövetség alá közvetlenül tartozó egyesületek. A tagszövetség önálló egyesület, vagyis, semmilyen előjogokkal nem rendelkeznek a fenti egyesületekkel szemben.”

Jogi vélemény:

A Magyar Postagalamb Sportszövetségnek bizonyos határig joga van korlátozni a tagegyesületei jogait. Ha egy szabályosan tartott küldöttgyűlésen az Alapszabályt így határozzák meg, akkor a tagnak joga van 30 napon belül bírósághoz fordulni. A tagszövetség azokkal az előjogokkal rendelkezik a tagegyesülettel szemben, amely előjogokat neki – a tagegyesületek küldötteiből is álló – küldöttgyűlés megszavazott.

Felvetés:

A Versenyszabályzat 1.§/4.pontja: az egyesülés és versenyzés szabadsága minden tag számára biztosított.

Azzal, hogy a versenyzés szervezeti kereteit a küldöttgyűlés meghatározta, az egyesüléshez és a versenyzéshez való jog nem sérült. A Sportszövetségnek egyébként amúgy sincs módja rá, hogy az egyesülési jogot korlátozza. Azt viszont korlátozhatja, hogy az ő tagsága hogyan gyakorolhatja a tagsági – jelen esetben versenyzési – jogait.

„3.§.1.pont Hivatalos postagalambversenyeket a Sportszövetség és annak tagjai ( egyesületek, tagszövetségek, Maraton Klub ) írhatnak ki, hirdethetnek és rendezhetnek meg.”

Jogi vélemény:

A tagegyesület az Alapszabály 4. szakasza szerint rendezhet önálló versenyt. Itt tehát nincs ellentmondás. A Sportszövetségnek viszont joga volt úgy dönteni, hogy a saját hivatalos versenyein csak tagszövetségi tagként vagy tagszövetségi rendezésben vehet részt tagegyesület. Ez valóban korlátozás, de ezt a korlátozást a tagság demokratikusan megválasztott küldöttei maguk fogadták el. A versenyzés szervezeti kereteinek meghatározása nem feltétlenül jelenti jogi értelemben a tagsági jogok korlátozását. Ad analogiam: egy sportegyesület minden tagjának joga van versenyezni, de igazából csak annak, aki az adott időszakra érvényes orvosi igazolással rendelkezik. Akinek ilyen nincs, az ezt nem élheti úgy meg, hogy hátrányosan meg van különböztetve. Mindenkinek joga van Magyarországon futballozni, de a nemzeti bajnokságban csak az vehet részt, aki az MLSZ tagja – és vélhetően azon belül további, általam nem ismert feltételeknek is megfelel.

Felvetés:

Addig amig egy helyszinen legkevesebb 7 fő jelenléte kötelező a verseny gyüjtésénél órabontásánál, addig egy 50-60 fő miért nem versenyezhetne önállóan? Ez csak rosszindulatú megkülönböztetés, és semmi jogalapja nincs. Ez többé-kevésbé alkotmányos jogot sért. /egyesülés szabadsága./ Ez abban az esetben tiltható meg ha törvénysértő lenne. Erről pedig szó sincs.

Jogi vélemény:

Álláspontom szerint nem sérti az egyesülés szabadságát, de ha bárki úgy véli, hogy igen, joga van ezzel a kérdéssel az Ügyészséghez mint felügyeleti szervhez fordulni.

Felvetés:

Az átigazolási szabályzat szerint: egyesület más tagszövetségbe csak az Elnökség jóváhagyásával mehet. Ez szintén jogsértő : Alkotmány vonatkozó paragrafusa szerint az egyesülés szabadsága mindekinek biztositott, ha nem törvénysértő. Ennek az átigazolásnak ugyan úgy kell történnie mint az egyesületi tagoknak. Kérem a fentiekkel kapcsolatban ,az érdemi döntés meghozatalát, és mielőbbi választ:

Jogi vélemény:

Azt kell megérteni, hogy az egyesülés szabadsága azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Továbbá az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. Valamint az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. Ennyi az egyesülési jog. Az, hogy egy egyesülési jog alapján létrejött szervezet a saját tagsága számára szabályokat állapít meg – arra is figyelemel, hogy minden szabály egyfajta korlát –, nem jelenti az egyesülési szabadság sérelmét. A szabályok nélküli csoport nem egyesület, hanem horda, tehát az egyesülési jog megélésének a lényege a szabály. Mondhatni a szabályozás az, ami az egyesületet egyesületté teszi, illetve – adott esetben - a többi egyesülettől megkülönbözteti. Természetesen egy egyesületi szabály elérheti a jogsértés szintjét, de véleményem szerint a fenti esetekben erről nincs szó.

dr. Gerencsér Ferenc

2008-02-15

Vissza